Bárcsak tudtam volna! 2.

Down-szindrómás gyereke születésére tekint vissza néhány szülő és válaszol a kérdésre: "Mit tud most egy Down-szindrómás gyerek neveléséről, amit jó lett volna tudni az első pillanattól?" (1. rész itt)

Bárcsak tudtam volna, mennyire hasonlít majd a babám egy "átlagos" gyerekre, amikor megszületik! Kicsit meg voltam rémülve és féltem az ismeretlentől, de kellemes meglepetés ért: Tíz ujj a kezeken, tíz ujj a lábakon, két szem, két fül, egy száj és egy orr... TÖKÉLETES. (Robyn, a 7 hónapos Amarli édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, hogy én leszek a gyermekem legjobb szószólója és érdekeinek legjobb képviselője! Ma már semmi gondot nem jelent, hogy kiálljak Hope-ért, és ettől a többi gyerekemért is jobban ki tudok állni. (Debra, a 4 éves Hope édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, milyen tiszta örömöt, büszkeséget, szeretetet és odaszánást tanít majd a gyerekem mindannyiunknak! Bárcsak valaki megmondta volna, hogy ez a gyerek megváltoztatja az életszemléletemet, jobb anyjává tesz a testvéreinek, jobb feleségévé az apjának és jobb emberré ebben a világban. (Carmen, a 3 éves Jaemen édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, hogy attól, hogy egy sérült gyerekkel osztom meg az életemet, mennyire megváltozik, hogy ki vagyok. (Robert, a 4 éves Hope édesapja)

Bárcsak tudtam volna, milyen gyakran mondom és érzem majd, hogy "Nagyon okos vagy!" vagy "Te vagy a legédesebb az egész világon!". Bárcsak tudtam volna, hogy a "sziporkázó", "eleven" és "ragályos nevetés" kifejezéseket használom majd, amikor a gyerekemről beszélek! Alulbecsültem. (Nancy, a 3 éves Gabriella édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, milyen sok mindenre lesz képes a lányom! Kitakarítani a szobáját. Elvarázsolni felnőtt férfiakat. Kertészkedni velem. Öltözködőset játszani a többi kislánnyal. Írni és olvasni. Gondoskodó, önzetlen barátnak lenni. Annyi mindenre képes! (Jeni, a 6 éves Daisy édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, milyen csodálatos tanító lesz a nagyobbik fiam! Mindenben ő inspirálja Owent: járásban, beszédben, játékban, mászásban, evésben stb. Jason úgy bánik Owennel, mint egy gyerekkel - és Owen nem más, mint egy gyerek. (Tricia, a 2 éves Owen édesanyja)

Bárcsak tudtam volna, hogy az életemet nem azok a mítoszok és téves feltevések határozzák majd meg, amiket a Down-szindrómáról hittem, hanem olyan "normális" lesz, amilyen csak lehet és a fiam mérhetetlen szeretettel és örömmel tölti meg az életem. (Sandy, a 19 hónapos Lucas édesanyja)