Ha a Down-szindrómások uralnák a világot...

Nem szeretjük a sztereotípiákat. Még a pozitívakat sem. Akármilyen tartalmú a sztereotípia, a lényege, hogy eltakarja előlünk az embert és helyette a csoportot látjuk, amibe beleraktuk. A mindig kedves, mindig vidám Down-szindrómásoknak is rosszul esik, ha bántják őket, nekik is joguk van a saját érzéseikhez, a saját rokon- és ellenszenveikhez. Dennis McGuire, aki 1992 óta dolgozik egy Down-szindrómás felnőttekkel foglalkozó egészségügyi központban, ezeket a sztereotípiákat is érinti, amikor viccesen-kedvesen leírja, milyen lenne a világ, ha Down-szindrómások uralnák. Ezekben a továbbgondolt általánosságokban mégsem a leegyszerűsítő látásmódot vagy a kategóriákba gyömöszölés korlátait látjuk, hanem azt, hogy a Down-szindrómások még az elsőre nehezen elfogadható tulajdonságaikkal is milyen sok mindent taníthatnak nekünk. És ehhez nem is kell egyformáknak gondolnunk őket.