Inkluzív nevelés

Az 1993.évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének – oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A 2003. évi közoktatási törvény 30. § 2. pontja szerint, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása az e célra létre hozott gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban óvodai tagozaton, illetve osztályban külön vagy közös nevelésben oktatásban történhet.

Mit jelent az integráció?

Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.

Az integrált nevelés – oktatás bevezetésével a következő kérdések merülnek fel:

  • Hogyan lehetséges a tanulási folyamatban minden gyermek közreműködő részvételét biztosítani egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően?
  • Miként lehet a gyógypedagógiai tudást a pedagógiai együttműködés segítségével a többségi intézményekben hatékonyan felhasználni?

Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nevelhetősége eltér a többiekétől, sajátos nevelési igényről beszélünk. Az e csoportba tartozó gyermekeknek eredményes nevelésűk – oktatásuk érdekében a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítséget kell nyújtani. A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai ellátása állapotuknak megfelelően különböző szervezeti keretek között történhet: szegregáltan gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményekben integráltan ép társaikkal együtt a “befogadó” iskolákban.

Magyarországon a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az integrált nevelésnek – oktatásnak többféle gyakorlata alakult ki / alakul. Lokális integrációnak nevezzük, amikor közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik egy – egy iskolában, óvodában). Szociális integrációnál a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben, szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél stb.). Funkcionális integráció esetén az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglalkozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni)

A pedagógiai gyakorlatban megjelenik az inklúzió (befogadás) fogalma is melynél újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják. Találkozhatunk sajnos olyannal is, amikor az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít, ezt hideg integrációnak nevezzük. Ilyen körülmények között nem tud megfelelően, egyenletesen fejlődni.

Előfordulhat fordított integráció is amikor nem az akadályozott gyermek kerül egy többségi iskolába.

Forrás: http://demoszthenesz.hu/az-integralt-neveles-oktatas-bevezetesenek-feltetelei