Megint főszerepet kapott a FUTÁS

Az elmúlt két hétvégén a Down Egyesület életében előtérbe került a sport.

Hirtelen eszembe jut a gyerekkoromból egy sokszor ismétlődő párbeszéd a szüleim és köztem, amikor fáradtan hazaérek a suliból, és azt mondom: „Nincs kedvem edzésre menni!”. Mire ők a legtöbbször, mert néha megesett rajtam a szívük, azt felelték: „Óh, ilyen nincs, kislányom! Edzésre menni kell! Meglátod, az csak feltölt.”

Szerintetek akkor elhittem nekik? …

És most, hogy három fiamat nevelem, akik ha fáradtan hazaérnek a suliból, szerintetek milyen mondattal indítom el edzésre? Talált, pontosan azt ismétlem, amit akkor hallottam, mert valljuk be, igazuk volt az ősöknek. (Persze, ezt most a fiaim tuti, nem hiszik el nekem. Még! )

Nem kérdés, a sport, jelen esetben a futás olyan energiákat szabadít fel testünkben, amelyek létezésről még csak nem is hallottunk. Az egyik kedvenc mondatom a futók köréből a következő: „Amikor egy nem futó fáradt, alszik. Amikor egy futó fáradt, elmegy futni.” (Runner’s World Magyarország)

Mivel magam is futok, csak bólogatni tudok, nekik is igazuk van!

Szuper, úgy fest, ma sokaknak igaza van, és ha ennyire jó sportolni, futni, akkor miért ne kapcsolnánk össze ezt a tevékenységet egy szintén hasznos és lelkesítő programmal, a jótékonysággal. A MaratonMan és a Down Egyesület ezt most megtette. Itt a futókat már nem kellett sportra buzdítani. A lelkesedésük a topon volt. Budapesten a Family Run-on, és Füreden a triatlonon arra kellett őket kérni, támogassák egy civil szervezet ügyét, mely egy fejlesztőház megnyitását célozta meg Budapesten, 2017 márciusában.

Az eredmény 74 000 Ft! Elsőre talán nem tűnik soknak, gondolod, de kezdetnek csodás eredmény. Megint gazdagabbak lettünk egy élménnyel, és megint sok jó embert ismerhettünk meg!

Konkluzió? Van, naná, a MaratonMan és mi együtt futunk tovább!